Mursi nők férfiak

Idegen kultúrák, idegen szokások. Igaz ez gondolkodásra, beszédre, építkezésre, öltözködésre - belsőre és külsőre egyaránt. És a Föld lakói az eltérő szokásaikhoz eltérő, a kívülálló számára mindenképpen furcsa, sokszor bizarr és elfogadhatatlan magyarázatokat társítanak, legyen szó akár csak testünk díszítéséről.

Fotóinkkal néhány Afrikában és Ázsiában ma is élő, egyedi testdíszítési hagyományt szeretnénk feleleveníteni, a nyugati szem számára bepillantást adni olyan törzsi népek folklórjába, ahol a megőrzött ősi szokások bár csodálatra méltóak, ám néhol már-már egyszerű biznisszé, turistalátványossággá alacsonyodtak. Tartson velünk a mursik, a silluk, a nubák és a padaungok földjére!

Afrika egyik legkülönlegesebb lakói az Etiópiában élő Mursi törzs hölgy tagjai, akik hatalmasra nyújtott alsó – időnként felső, vagy mindkét - ajkukban egy lapos agyagtányért hordoznak. Hogy miért vállalják a nők egészen tinédzserkoruktól kezdve ezt a minden bizonnyal nem éppen kényelmes szájdíszt? A nem is oly régi, mindössze kétszáz évre visszatekintő szokás eredetileg éppen ellenkező funkcióval bírt, mint ma, a rabszolgakereskedelemhez kapcsolódott: a fekete asszonyok akkoriban ezzel a módszerrel csúfították el magukat, hátha így „megússzák” az elhurcolást. Napjainkra azonban a tányérajkú mursik környezetük szépségideáljaivá váltak.

Pedig a felettébb kényelmetlennek tűnő végső viseletnek már a kialakítása is igazi kihívás: a fiatal lány ajkát egy kicsit megvágják és egy kisebb méretű fadarabot helyeznek a résbe, majd egy idő után kiveszik azt és egy nagyobbra cserélik le, és így tovább egészen addig, míg a testrész a kellő méretre nyúlik – ekkor kerül bele a végleges, immáron agyagból készült, legtöbbször 10 cm átmérőjű lapos tányér, mely aztán élete végéig a mursi nő éke marad.